Sevillát elhagyva tovább üldöztük a mórok nyomait. Egy cseppet sem volt nehéz dolgunk, következő állomások: Córdoba és Granada
Córdoba
A mórok kiúzése után a córdobai mecset (Mezquita) sem kerülhette el sorsát, az átépítést. Hatalmas méretei miatt azonban ez csak részlegesen valósult meg. A mecset közepén felhúztak egy gótikus katedrálist, körülötte azonban megmaradtak az eredeti arab oszlopcsarnokok és a narancsliget.
A házak falán is nagyon sok virágot láttunk, a belső udvarok azonban ezt is felülmúlták. Éppen azon a héten érkeztünk ugyanis, amikor minden magára valamit is adó córdobai telepakolja a kis belső udvart (patio) növényekkel. Ahogy egész Spanyolországban, itt is nagyon komolyan veszik a hagyományokat, íme egy kis ízelítő a dzsungelből:
Az igazán extravagáns udvarokban még állatok is voltak. Az egyik teknős mondani is próbált valamit, mintha a Hollandiába költöző haverjának üzent volna (persze lehet, hogy félreértettem, arrafelé elképesztő sebességgel beszélnek az emberek és teknősök).
Granada
Granada felé az autópályán olyat láttunk, amire a legkevésbé sem számítottunk: havat. A Sierra Nevada hófödte csúcsai mellett vezetett az autópálya, miközben alig győztük feltekerni a légkondit... :)
A legfőbb látnivaló az Alhambra, a hegytetőn épített egykori mór erőd-és palota-együttes. A falak között sétálva könnyen el tudtuk képzelni, miért Granada volt az utolsó hely, amit 1492-ben visszafoglaltak a spanyolok. Ez az év amúgy igencsak eseménydús volt: a mórok elűzése mellett elindult Kolumbusz, valamint megalapították az inkvizíciót. Ez a három esemény nagyjából meghatározta az Ibériai-félsziget történelmének következő 3-4 évszázadát.
Ha lenne ilyen szavazás, biztosan Granada nyerné a Tapas Fővárosa címet. Minden egyes sör (narancslé, kóla, pezsgő...) mellé jár egy tapas: melegszendvics olivabogyóval, tortilla de patata, orosz saláta, mikor mi. Azóta úgy érzem, Barcelonában átvernek: ugyanannyi vagy drágább a sör és nem kapok enni... Indulás előtt például ebédre kértünk egy kis adag paellat és három pohár innivalót - az utóbbihoz járó tapasokkal együtt jól is lakott az egész család :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése